Szerző: Kim Bergström
Leena Huss: az egész társadalom profitál a kisebbségi és más nyelvek iránti nyitottságból. Fotó: Mikael Wallerstedt
“A többnyelvűség nem probléma, hanem kifejezett előny” – mondja Leena Huss, az Uppsalai Egyetem Hugo Valentin Központjának nyelvésze és a Központ kisebbségi tanulmányok programjának vezető kutatója.
A nyelvtanulás természeténél fogva alaposan megdolgoztatja – kvázi megedzi – az agyat, javítva így annak a hatékonyságát és teljesítőképességét.
Huss elmondása szerint a kutatások kimutatták, hogy a többnyelvű környezetben felnőtt gyerekek jellemzően kreatívabbak, könnyebben sajátítanak el újabb nyelveket, illetve metalingvisztikailag is tudatosabbak.
A metalingvisztikai tudatosság annyit tesz, hogy az ilyen gyerekek nem egyszerűen csak használják a nyelveket, de magukról a nyelvekről (és általában véve más elvont fogalmakról is) is jobban tudnak beszélni és gondolkodni. Felfigyelnek például azokra, akik számukra még ismeretlen, új nyelveken beszélnek, kérdéseket tesznek fel ezek működésére vonatkozóan, és összehasonlítják azokat az általuk már beszéltekkel, felfedezve és szóvá téve a hasonlóságokat éppúgy, mint a különbségeket.
“Ez pedig végeredményben az élet más területein – más tantárgyakban – is hasznukra válik.”
Európát nézve könnyen támadhat az a benyomásunk, hogy “egy ország, egy nyelv” – holott mi sem állhatna távolabb a valóságtól, mondja Leena Huss.
“Gyakran hallhatjuk azt a megállapítást, hogy az emberiségnek több, mint a fele többnyelvű. Jelenleg azonban Európa elég rosszul áll e téren, mivel az európai országokban hosszú ideig valóban az volt az uralkodó nézet, hogy országonként egy nyelv a kívánatos, és ennek elérése érdekében igen komoly asszimilációs törekvések zajlottak. Európán kívül azonban egészen más a helyzet.”
Szerencsére azonban részben Európában is elindult már a változás, köszönhetően az Európa Tanács által elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek kartájának illetve a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménynek.
“Már most láthatjuk az eredményeket; jobban bevonják a kisebbségeket a döntéshozatalba, javították a nemzeti törvénykezést és újra felélénkítették a kisebbségeket.”
“Én magam is tanulom a déli számi nyelvet. Sok idős számi pedig, akiket egykor megvertek vagy egyéb módokon zaklattak az iskolában a származásuk miatt, ma már azt láthatják, hogy a nyelvükre megőrzésre érdemes értékként tekintenek. Kicsit talán már egyfajta jóvátételi színezetet is ölt mindez. És most már azt láthatják, hogy megmaradhatnak száminak Svédországban is – avagy hogy nem kell megtagadniuk a számi származásukat ahhoz, hogy svédek lehessenek.
Huss meglátása szerint az egész társadalom profitál a kisebbségi és más nyelvek iránti nyitottságból.
“A többnyelvűek fokozottan képesek integrálódni a társadalomba és lényegesen ritkább köztük a megkeseredettség és reményvesztettség érzése is. Azok a fiatalok, akik aktívan küzdenek a saját nyelvükért, ezáltal még jobban összefonódnak a közösségeikkel ahelyett, hogy magukba zárkóznának és elfordulnának a világtól. Meggyőződésem, hogy ez pedig a társadalom egészének is jót tesz.
Ezért is véli úgy Leena Huss, hogy érdemes minél több lehetőséget teremteni a gyerekeknek a többnyelvűvé válásra.
Forrás: Medical Xpress
Eszmetár 