Idegen nyelveken racionálisabban gondolkodunk

Szerző: Brandon Keim

"FORDÍTANI TILOS"

“FORDÍTANI TILOS”

Ha szeretnél biztos lenni abban, hogy tényleg a lehető legracionálisabban mérlegelsz és hozol döntést egy kockázatos helyzetben, úgy jól teszed, ha nem az anyanyelveden, hanem egy tanult, idegen nyelven gondolod végig azt.

Egy több, mint 300 résztvevő bevonásával, Koreában és az Egyesült Államokban lefolytatott kísérletsorozat eredményei ugyanis egybehangzóan azt mutatják, hogy az idegen nyelven gondolkodás háttérbe szorítja a mélyen gyökerező, félrevezető előítéleteinket, amelyek egyébként jelentős befolyással vannak a nyereség- és kockázatmérlegelésünkre.

“Ugyanúgy döntenél egy idegen nyelven, ahogyan az anyanyelveden is?” – tették fel a kérdést Boaz Keysar vezetésével a University of Chicago pszichológusai a Psychological Science-ben publikált felmérésükben.

“Első pillantásra két lehetőség tűnik kézenfekvőnek: vagy egyáltalán nem befolyásolja a döntéseinket az, hogy milyen nyelvet használunk épp, vagy pedig, mivel az idegen nyelv használata jobban igénybe veszi az agyunkat, ezért az így meghozott döntéseink is kevésbé lesznek következetesek. Mint kiderült azonban, ezen előfeltevések egyike sem felel meg a valóságnak. Valójában ugyanis az idegen nyelven való mérlegelés csak az előítéleteinket és elfogultságunkat mérsékeli” – állapította meg Keysar csapata.

A pszichológusok szerint az ember két, jól elkülöníthető módon képes gondolkodni: módszeresen, elemzően és tudatosan – vagy gyorsan, tudattalanul, érzelmekkel átitatva.

Ennek fényében még inkább azt hihetnénk, hogy a nem automatikus, nem anyanyelvi gondolkodás jelentette kognitív terhelés miatt kevesebb mentális kapacitása maradna az embernek a tényleges helyzetelemzésre és mérlegelésre, ezért ilyenkor sokkal inkább támaszkodna a gyors, zsigeri döntésekre.

Legalább ugyanennyire logikus azonban az is, hogy a tanult nyelven való kommunikáció épphogy a helyzet alapos átgondolására kényszeríti az embert, mérsékelve a potenciálisan megbízhatatlan ösztönös befolyásokat. Kimutatták továbbá a kutatások azt is, hogy idegen nyelveknél az érzelmi töltetű szavak által kiváltott azonnali, zsigeri reakciók is elnémulnak – ami szintén elősegíti a hűvös mérlegelést.

Keysar csapata több különböző tesztet dolgozott ki e lehetőségek kivizsgálására. Ezekhez az eredetileg a neves pszichológus, Daniel Kahneman által felvázolt helyzeteket vették alapul. (Daniel Kahneman 2002-ben a gazdasági Nobel-díjat is elnyerte az ember intuitív kockázatérzékelését leíró lehetőségelmélet kidolgozásában játszott szerepéért.)

Kahneman egyik elhíresült példája a következő volt: ha szembesítjük az embereket egy olyan hipotetikus szituációval, amelyben vagy 100%-os biztonsággal menthetik meg 600-ból 200 ember ember életét, vagy pedig kockáztatnak és vagy megmentik mind a 600-at vagy egyet sem, úgy a legtöbben inkább a biztos 200-at választották. Ha azonban a helyzet megfogalmazásakor az életek elvesztésére helyezzük a hangsúlyt, akkor már sokkal többen választják inkább a mindent-vagy-semmit opciót, semhogy elfogadják 400 élet biztos elvesztését.

Dióhéjban úgy fogalmazhatjuk meg tehát a lényeget, hogy ha a potenciális nyereség szemszögéből mérlegelünk, úgy ösztönösen kerüljük a kockázatokat, míg ha a várható veszteségeket nézzük, úgy már inkább a kockázatvállalás felé hajlunk – akkor is, ha amúgy ugyanabban a kérdésben kell döntenünk. Ez egy velünk született, zsigeri hajlam – Keysar csapata pedig feltételezte, hogy amennyiben az idegennyelvű gondolkodás következetlenebbé tesz, úgy fokozattan érvényesül ez a hatás – míg ha az ellenkező eset áll fenn, és az idegennyelvű gondolkodás épp hogy alapos megfontolásra késztet, akkor ezt a jelenséget is háttérbe szorítja.

Az első kísérletbe 121 amerikai diákot vontak be, akik japánul tanultak. Egy részüknek angolul vázolták fel a hipotetikus helyzetet: 600.000 embert fenyeget egy járvány. A tudósok vagy egy olyan ellenszert fejlesztenek ki, amely biztosan megment 200.000 életet, vagy pedig egy olyat, amelynek 33,3% esélye van rá, hogy mind a 600.000-et megmentse – és persze 66,6% arra, hogy egyet sem.

Két, az idegennyelvű mérlegelés hatásait vizsgáló teszt eredményei. Mindkettőben biztos nyereség és mindent-vagy-semmit hazárdjáték közül kellett választaniuk a résztvevőknek. Az oszlopok a biztonságos megoldást választók arányát jelzik aszerint, hogy a várható nyereségen (fekete) vagy veszteségen (szürke) volt-e hangsúly, ill. hogy anyanyelven (baloldai pár) vagy idegen nyelven (jobboldali pár) kellett-e mérlegelniük a helyzetet. Kép: Keysar et at. / Psychological Science

Két, az idegennyelvű mérlegelés hatásait vizsgáló teszt eredményei. Mindkettőben biztos nyereség és mindent-vagy-semmit hazárdjáték közül kellett választaniuk a résztvevőknek. Az oszlopok a biztonságos megoldást választók arányát jelzik aszerint, hogy a várható nyereségen (fekete) vagy veszteségen (szürke) volt-e hangsúly, ill. hogy anyanyelven (baloldai pár) vagy idegen nyelven (jobboldali pár) kellett-e mérlegelniük a helyzetet. Kép: Keysar et at. / Psychological Science

A hallgatók közel 80%-a a biztonságos megoldás mellett döntött. Amikor azonban a probléma megfogalmazásánál az elvesztett életekre helyezték a hangsúlyt a megmentettek helyett, ez az érték jelentősen visszaesett, és már csak 47% választotta a biztonságos megoldást. Amikor azonban japánul kellett mérlegelni ugyanezt a helyzetet, mindössze 40% körül mozgott a biztonságos megoldás híveinek aránya – függetlenül attól, hogy az elvesztett vagy a megmentett életekre helyezték-e a hangsúlyt a fogalmazásban. Láthatólag háttérbe szorult az ösztönös befolyás.

Hasonló, alaposabb mérlegelést jelző eredménnyel zárult két másik kísérlet is; ezekben nem életmentés/halál volt a téma, hanem egy állás elvesztése vagy megtartása. Az egyik csapat a koreai Chung Nam Nemzeti Egyetem 144, koreai anyanyelvű hallgatójából állt, míg a másik 103 angol anyanyelvű, Párizsban tanuló diákból. “Az idegen nyelv használata mérsékeli az ösztönös befolyást” – állapította meg Keysar csapata.

A kutatók ezután azt vizsgálták, milyen hatást fejt ki a nyelv a közvetlen személyes jelentőséggel bíró helyzetekben. A lehetőségelmélet szerint a jelentéktelen veszteség kilátása többet nyom a latban, mint a komolyabb nyereség lehetősége; ezt a jelenséget nevezzük rövidlátó kockázatkerülésnek, az oka pedig a veszteség gondolatára adott érzelmi reakcióinkban gyökerezik.

A koreai hallgatók csoportjának ezúttal egy sor nagy nyereséggel ill. minimális veszteséggel kecsegtető, hipotetikus fogadást ajánlottak. Ha koreaiul tálalták az ajánlatokat, a hallgatók csupán 57%-a állta a fogadást, míg ha angolul, úgy már 67%-uk – ami szintén az idegen nyelv alaposabb megfontolásra késztető hatására utal.

Hogy éles helyzetben is tesztelhessék az elméletet, Keysar csapata a University of Chicago 54, spanyolul is beszélő hallgatójának adott fejenként 15 db egydollárost. Mindegyik bankjegy esetében külön-külön eldönthették, hogy egyszerűen megtartják-e azt vagy kockára teszik egy érmefeldobásos fogadásban, ahol vagy elvesztik az adott bakjegyet vagy megtarthatják és még további másfél dollárt is nyernek hozzá. Ez az opció több egymást követő fogadás esetén nagy valószínűséggel nyereséggel zárul.

Ha angolul folytatták a vizsgálatot, a hallgatók csupán 54%-a fogadott – míg spanyolul már 71%-uk. “Ha idegen nyelven gondolkodnak” – állapította meg Keysar csapata -, “kevésbé befolyásolja őket a potenciális veszteség elkerülésének ösztönös, jellemzően eltúlzott vágya, és így jobban is tudatosul bennük a hosszú távú nyereség lehetősége.”

A kutatók meglátása szerint az idegen nyelv használata biztonságos távolságba helyezi az érzelmekkel átitatott, ösztönös reakcióinkat, több teret adva így a tudatos, elemző gondolkodásnak.

“Tekintve, hogy egyre többen használnak napi szinten idegen nyelveket, e felfedezésünk kiemelkedő jelentőséggel bírhat” – írják a kutatók, utalva arra, hogy aki beszél valamilyen idegen nyelven, annak érdemes lehet az adott nyelven mérlegelnie pénzügyi kérdésekben. “Hosszú távon ez még rendkívül hasznosnak bizonyulhat.”

Kép: David Pursehouse/Flickr

Idézet: “The Foreign-Language Effect: Thinking in a Foreign Tongue Reduces Decision Biases.” – Boaz Keysar, Sayuri L. Hayakawa és Sun Gyu An. Psychological Science, online publikálva 2012. április 18-án.

Forrás: WIRED

Advertisements
Kategória: Kommunikáció, Pszichológia, Tudomány
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s