A lustaság az intelligencia jele?

Szerző: Rebecca Flood

intelligence

Az agytevékenység nyomon követése csak egy apró szelete az EEG készülékek lehetőségeinek. (Kép: iStock)

Új kutatási eredmények támasztják alá a feltevést, miszerint a szellemileg aktív emberek többet lustálkodnak, mint a fizikailag aktívak. A jelek szerint akinek magasabb az IQ-ja, az nehezebben unja el magát, így több időt tölt a gondolataiba mélyedve.

Aki pedig inkább fizikailag aktív, annak, úgy tűnik, külső ingerekre van szüksége ahhoz, hogy kellően stimulálhassa az agyát – talán mert nem akar elmerülni a gondolataiban, vagy mert könnyebben és hamarabb unja el magát.

A Florida Gulf Coast University kutatói egy klasszikus – immár három évtizedes múltra visszatekintő – tesztnek vetették alá hallgatók egy csoportját.

Ebben a „kogníció-szükséglet” tesztben a résztvevőknek azt kellett számszerűen értékelniük, hogy mennyire – vagy épp mennyire nem – értenek egyet olyasféle kijelentésekkel, mint pl. „Kifejezetten élvezem az olyan feladatokat, amelyekben új megoldásokat kell találnom a problémákra” vagy épp hogy „Csak olyan keményen gondolkodom, amennyire szükséges.”

Ezt követően a kutatók, Todd McElroy vezetésével kiválasztottak 30 „gondolkodót” és 30 „nem-gondolkodót” a résztvevők közül.

Az elkövetkező hét során mindkét csoport tagjainak egy olyan készüléket kellett hordaniuk a csuklójukon, amely nyomon követte a mozgásukat és a ténykedéseiket, töretlen adatfolyamot szolgáltatva így a kutatóknak a résztvevők általános fizikai aktivitásának mértékéről.

Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a gondolkodó csoport sokkal kevésbé bizonyult aktívnak a hét során, mint a nem-gondolkodók.

A Journal of Health and Psychology-ban közzétett tanulmány eredményeit statisztikailag „rendkívül szignifikánsnak” és „robusztusnak” minősítették.

Érdekes módon azonban a hétvége alatt nem mutatkozott különbség a két csoport között. Erre a tényállásra egyelőre nem találtak magyarázatot.

A kutatók szerint az eredmények tükrében már komolyabban vehető az az elgondolás, miszerint a nem-gondolkodók könnyebben elunják magukat, és ezért fizikai aktivitással kell kitölteniük az idejüket.

Felhívta azonban a figyelmet McElroy az „agyasság” – és, következésképp, lustaság – kézenfekvő árnyoldalára, a mozgásszegény életmódra.

Legyen ugyanis az ember bármennyire intelligens, az egészsége megőrzése érdekében mindenképp szüksége van a megfelelő mennyiségű mozgásra – érdemes tehát tudatosan odafigyelnie erre. E figyelmeztetést kiemelten visszhangozta a tanulmányt idéző British Psychological Society is:

„Ha az ember tudatában van annak, hogy hajlamos keveset mozogni és azzal is tisztában van, milyen következményei lehetnek az állandó mozgáshiánynak, nem nehéz belátnia, hogy érdemes megtennie a megfelelő lépéseket az egészsége megőrzéséért.”

Ezzel együtt megjegyezték azonban azt is, hogy bár a tanulmány mindenképp rávilágított egy érdekes trendre, a kisszámú résztvevő miatt mégis érdemes óvatosan kezelni az eredményeit és kerülni az ezekből kiinduló, nagyívű általánosításokat.

Forrás: The Independent

Reklámok
Kategória: Pszichológia, Társadalom
Címke: , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s