4 tipp az élvezetes az olvasásért

Szerző: Herbert Lui

olvassOlvasni mindig érdemes, de ha kényszerítened kell rá magad, úgy könnyen komor kötelességgé kophat. Ennél jóval fenntarthatóbb megoldás az, ha gondoskodsz róla, hogy 1.) mindig kellemes élményt nyújtson az olvasás és 2.) hogy hatékonyabban olvass – hogy többet jegyezz meg az olvasottakból és hogy maga az olvasás folyamata is élvezetes tevékenység legyen. Íme 4 tipp e célok megvalósításához:

1.) Jegyzetelj

széljegyzetNéha azon kaphatod magad, hogy fogalmad sincs róla, mit olvastál az utolsó néhány oldalon. Láttad a szavakat, de igazából nem olvastad el őket. Ezt a jelenséget például széljegyzeteléssel védheted ki: jegyzetelj az oldalak szélére, foglald össze a leírtak főbb pontjait. Így jobban elgondolkodhatsz rajtuk és később is könnyen visszatérhetsz hozzájuk.

Ha nem akarsz maradandó nyomokat hagyni a könyveiden vagy újságaidon, először próbáld ki ezt az eljárást csak ceruzával. Ne húzz alá egész mondatokat, csak írj rövid jegyzeteket a lap szélére, a számodra fontos sorok/bekezdések mellé. Majd vesd össze ezt az élményt egy olyan könyvvel, amit elolvastál ugyan, de nem jegyzeteltél belé.

Felfoghatod ezt úgy is, mint egyfajta beszélgetést a könyvvel – ahelyett, hogy csak passzívan befogadnád a könyv monológját. A jegyzeteid révén később is könnyebben eligazodhatsz a könyvben, így jobban is rögzítheted az információt. De jegyzetelhetsz vagy komplett bekezdéseket is kiírhatsz külön lapra, hogy jobban az emlékezetedbe véshesd őket (majd rendszerezheted is őket). Megvan persze a maguk varázsa a tiszta és érintetlen könyveknek is, de ennél jóval fontosabb az, hogy ténylegesen tanulhass is a könyveidből (kivéve persze azt az esetet, ha komoly gyűjteményt szeretnél összeállítani belőlük).

2.) Ha érdekel, ne fogd vissza magad

olvasskönyvhalombanNe kényszerítsd magad olyan könyvek olvasására, amelyek nem érdekelnek. Az érdeklődés hiánya jelentheti egyebek mellett azt is, hogy még nem állsz készen rá – de lehet persze az is, hogy egy adott szerző művei egyszerűen nem passzolnak hozzád. Ha egy könyv még az első 50 oldal után sem keltette fel az érdeklődésedet, akkor egyszerűen tedd le. Túl rövid az élet ahhoz, hogy olyan könyvekre fecséreld az idődet, amelyek nem érdekelnek.

Másfelől, ha egy könyv annyira magába szippant, hogy csak úgy falod az oldalakat és nem tud letenni, akkor ne is erőlködj, csak add át magad ennek az érzésnek; így még akár egy lendülettel el is olvashatod az egészet. Ez azért is fontos, mert ha hosszabb időn át hanyagolsz egy könyvet, megeshet, hogy elveszíted iránta az érdeklődésedet. Tudsz élni nélküle. És talán már arra sem emlékszel, hol is tartottál benne, vagy miről is volt szó az utolsó fejezetben.

Lehet persze, hogy te is olyan rendszerető fajta vagy, aki képes mondjuk pont egy órán át olvasni naponta. Ha azonban ennyire nem vagy következetes, vagy csak rendszertelenül van szabadidőd, valóban jobban járhatsz, ha falod a könyveket.

3.) Nyomozz az ihlet után

olvassfűbenHa igazán megfogott egy könyv, úgy érdemes lehet utánanézned azoknak is, amelyek azt ihlették. A tényirodalmi művekben általában eleve szerepelnek más nevezetesebb, utánajárásra érdemes figurák, illetve a bibliográfia is hasznosnak bizonyulhat. A fikciós irodalom esetében már némileg trükkösebb a helyzet; ezeknél például a szerzővel készült interjúkat ill. a könyveik “Köszönetnyilvánítás” részét érdemes áttanulmányozni, ahol általában kitérnek az ihletforrásaikra. Hasznosnak bizonyulhatnak továbbá az érdeklődésed tárgyát képező könyvekről írott kritikák is, amelyeknek a szerzői párhuzamba állíthatják azt más hasonló könyvekkel, vagy esetleg szintén megnevezhetik a szerző ihletforrásait.

Aztán következő lépésként – ha már megvan az ihletforrás – megismételheted ezt a gyakorlatot azzal is, és felkutathatod annak az ihletőit is. És bár ez a fajta ihletnyomozás valóban egy időigényesebb vállalkozásnak bizonyulhat, ám egyben annál gyümölcsözőbbnek (és ráadásul meglepően izgalmasnak is). Egészen váratlan és különleges új olvasnivalókra bukkanhatsz így – ami egészen elvarázsolhat… vagy mélységesen megbotránkoztathat. És aztán komolyan elgondolkodhatsz rajta, hogy ebből vajon miféle bizarr ihletet meríthetett az eredetileg vizsgált könyved szerzője. És persze nem csak visszafelé lehet nyomozni így az időben, hanem – ha csak nem egy vadonatúj könyvről van szó – előre is: kereshetsz olyan könyveket is, amelyeket – egyebek mellett – épp a kiszemelt könyved ihletett.

Robert Greene szerző is szóvá teszi a Redditen, hogy egészen különleges könyveket ásott már elő ily módon, lépésről lépésre visszakövetve az egyes könyvek szerzőinek ihletforrásait.

4.) Olvass kettőt egyszerre

Two parallel stacks of books on blue backgroundHa hajlamos vagy félbehagyni egy-egy könyvet, mert menet közben esetleg jobban megfog egy másik (vagy épp mert nehezedre esik sokáig összpontosítani ugyanarra az egyre) akkor próbálj kettőt (de ennél semmiképpen sem többet!) olvasni egyszerre. Az egyik lehet például a személyes érdeklődésed tárgya (pl. fikció, életrajz, költészet, stb.), míg a másik szolgálhatja esetleg a személyes vagy a szakmai fejlődésedet (pl. a munkádhoz kapcsolódó szakirodalom, képességfejlesztő/oktató vagy épp önsegítő irodalom, stb.). Vagy lehet az egyik a megszokott/kedvenc szerzőid/témaköreid egyikéből, míg a másik valami ismeretlen, új témakörből/szerzőtől. Felfoghatod az egyiket úgymond zöldségként, a másikat meg desszertként.

A személyes érdeklődésed tárgyát képező könyvet első körben persze jó eséllyel vonzóbbnak találod majd, de ezzel motiválhatod magad a másik olvasására is, mondván, “előbb 10 oldalt ebből, aztán jöhet a másik.” Ha azonban jobban elmélyedsz a másikban, még akár az is megragadhat idővel; lehet, hogy csak eleinte nem tűnt különösebben vonzónak.

A lényeg az, hogy egészen addig ne kezdj el egy újabb könyvet, amíg be nem fejezed (vagy legalábbis egyelőre le nem teszed) az egyiket. Ha tehát a személyes kedvenceddel előbb végzel, mint a szakmaival, úgy elkezdhetsz helyette egy másik személyest. Ily módon kiderítheted azt is, ha valóban nem szenvedhetsz egy könyvet; ha például már három különböző személyes kedvencet elolvastál már, de a szakmaival csak nem haladsz, akkor lehet, ideje lesz (legalábbis egyelőre) letenni azt, és elkezdeni egy másikat helyette.

Két könyv párhuzamos olvasása egészen új élményt nyújthat. TED-előadásában Lisa Bu, egykori közszolgálati rádiós is megjegyzi, hogy a tudományos világban is elterjedt gyakorlatnak számító összehasonlító olvasás nagyban elősegíti az egyes témakörök holisztikusabb áttekintését. Még ha véletlenszerűen is választasz két különböző könyvet, az agyad akkor is tenni fogja a dolgát és nagy valószínűséggel így is talál majd meglepő és érdekes kapcsolódási pontokat a kettő között.


Röviden: az olvasás ne legyen muszájmunka. Nem kell feltétlenül végigrágnod magad MINDEN könyvön. Ha le is teszel egy könyvet, később még mindig felveheted újra. Jegyzetelj bátran minél többet – könyvekbe, lapszélre és külön lapokra is. Ha már lendületben vagy egy könyvvel, és időd és energiád is engedi, élj a lehetőséggel, amíg tart, fogyassz el minél több könyvet, amíg teheted. Nyomozz a szerzők ihletforrásai után; így érdekes új olvasnivalókra bukkanhatsz. Olvass két könyvet párhuzamosan; így javíthatod a fókuszodat és a kitartásodat is.

Illusztráció: Tina Mailhot-Roberge. Fotók: romana klee, Porsche Brosseau, martinak15 és Horia Varlan.

Forrás: LifeHacker

Advertisements
Kategória: Pszichológia, Szórakozás
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s