Megemlékezés az elvesztett szabadságjogainkról

Szerző: Rick Falkvinge

A szerzői jogi ipar elérte a célját: felszámolták az online szabadságjogainkat, hogy lehetőleg semmiféle érdekességet ne oszthassuk és beszélhessük meg egymással. És tették mindezt egy már eleve téves és ostoba üzleti feltevésből kiindulva.

copyright-brandedVan egy pár dolog, amit mi, a netes nemzedék tagjai a kezdetektől fogva tudtunk ebben az egész úgynevezett netes kalózkodás kapcsán kialakult vitában.

Először is: a szerzői jogi ipar a súlyos rektokraniális inverzió orvosi esetének iskolapéldájaként szolgált, amikor magáévá tette azt a hanyag üzleti feltevést, miszerint egy zene vagy egy film egy licenszeletlen másolata egyenértékű egy elvesztett eladással.

Másodszor: még ha ez igaz is lenne (nem az), akkor sem lenne egyáltalán semmi jelentősége, mivel egyetlen iparágnak sem áll jogában felszámolni olyan alapvető szabadságjogokat, mint például a magánlevél – teljesen függetlenül attól, hogy a nevezett szabadságjog további fennállása esetén is képesek-e bevételt termelni vagy sem.

Mi, a netes nemzedék tagjai tehát mindvégig tudtuk, hogy a szerzői jogi ipar nem csak hogy ostoba és nincs igaza, de azt is, hogy az állításuk már eleve irreleváns és ennek megfelelően is kellett volna viszonyulni hozzá.

A szerzői jogi ipar azonban eltökélte: márpedig akkor is mindenáron meggátolja, hogy az emberek mindenféle érdekességet megoszthassanak és megbeszélhessenek egymással (pontosan erről szól a fájlmegosztás), és pokolba a szabadságjogokkal és az egész társadalommal is úgy általában. A kérdés tehát ez volt: milyen intézkedéseket kell meghozni annak érdekében, hogy jogilag és fizikailag is meggátolhassuk az embereket abban, hogy arról diskurálhassanak egymás között, amiről csak akarnak? Gondold csak végig ezt így, és feláll majd a szőr a hátadon a következtetésektől, amikre jutsz. Ehhez ugyanis még Orwell disztópiáján is messze túlmutató mértékű és jellegű intézkedések szükségesek – a szerzői jogi ipar pedig pontosan ezeknek a bevezetését követelte.

Sajnálatos – és tragikus – módon azonban a politikusok nem látták át, hogy mire megy ki a játék. Számukra az internet csak egy afféle újsütetű, tetszés szerint szabályozható játékszer volt, nem pedig az, ami valójában: a magánjellegű kapcsolattartás színtere. Márpedig ha egy ilyen színteret valami egészen másnak néznek, és ugyanúgy szabályozgatni kezdik, mint bármelyik másik, közönséges kereskedelmi játékszert, akkor borítékolható a rövid úton bekövetkező szabadságjogi katasztrófa.

Ami nem is váratott magára sokáig. No de mit is várhatnánk olyan törvényhozóktól, akiknek még mindig a titkárnőik nyomtatják ki az emailjeiket (igen, tényleg), és akik ennek ellenére is azt hiszik, hogy tökéletesen értik az internet lényegét.

Nemrégiben is láthattuk, hogy alapjaiban téves az az egész kiinduló üzleti feltevés, miszerint a szerzői jogi ipar bevételeinek mélyrepülését a licenszeletlen film- és zenegyártás okozza. Norvégiában például kemény 4%-ra sikerült leszorítani a fájlmegosztást, ám ennek egyáltalán semmiféle érdemi hatása nem volt a szerzői jogi ipar bevételeire. Jól látszik ebből is, hogy a fájlmegosztás eleve nem is volt soha egy üzleti probléma. Épp ellenkezőleg: mi, a netes nemzedék teljes bizonyossággal állítjuk, hogy még kifejezetten pozitív hatást is gyakorol az eladásokra.

A szerzői jogi ipar tehát sikeresen lobbizott olyan törvényekért, amelyek megtiltják, hogy privát csatornákon oszthassunk és beszélhessünk meg egymással érdekességeket, és tette mindezt az egy eleve téves, hanyag üzleti feltevésből kiindulva. És ennek a körömszakadtáig eltökélt ostobasággal kombinált szemellenzős üzleti érzéknek köszönhetően ma már sehol nem lehetünk igazán privátban.

Analóg megfelelőikkel összevetve őket könnyen megjegyezhetjük, hogy pontosan mely jogaink is estek áldozatául ennek az esztelen hadjáratnak:

Elvesztettük az anonim kommunikáció jogát, köszönhetően szerzői jogi ipar lobbijának. Ez egy annyira alapvető jog volt – az anonim plakátok kifüggesztése -, hogy nélküle az Egyesült Államok sem jöhetett volna létre (lásd a mindenfelé névtelenül terjesztett A Föderalista c. cikkgyűjteményt).

Nincs már jogunk ahhoz sem, hogy módosítsuk, átépítsük és más célokra használjuk a saját tulajdonunkban álló holmikat, mert ennek keretében akár érdekességeket is megoszthatunk vagy megbeszélhetünk a barátainkkal.

cameraspyNem élveznek többé közvetítői védelmet az üzenetközvetítők sem, holott ez egyébként egy sérthetetlen állandónak számított a Római Birodalom óta egészen a tökkelütött szerzői jogi ipar felemelkedéséig.

Nincs többé jogunk ahhoz sem, hogy rámutassunk érdekes helyekre vagy útbaigazítást adjunk feléjük, amennyiben ott valami olyasmi zajlik, ami sért egy valahol máshol meghozott törvényt. (Csak hogy jobban lássuk, mennyire is kivételeznek e téren a szerzői jogi iparral, vessük össze ezt azzal a ténnyel, hogy a Wikipédián egyébként részletekbe menő, igen hasznos információkat találhatunk még atomfegyver-tervezés témakörében is.)

A szerzői jogi ipart egyenesen felhatalmazták arra, hogy maguk írhassák meg a saját törvényeiket, köszönhetően egy szándékosan nyitva hagyott jogi kiskapunak, amely megtiltja számunkra a digitális korlátozások megkerülését még akkor is, ha ezek az egyébként a saját tulajdonunkban álló, legalábbis még eddig legálisnak meghagyott célú felhasználását akadályozzák.

Jelenleg is folyamatban van a magánlevelezéshez való jog felszámolása, egy régóta zajló tiráda révén. A szerzői jogi ipar ugyanis fáradhatatlan lobbizásával sikeresen elérte azt is, hogy napjaink legnagyobb üzenetközvetítői – Facebook és társai – egyszerűen eltávolítsanak és letiltsanak bármit, ami nem tetszik nekik. Nemrégiben, ha egy, a The Pirate Bay-re mutató linket illesztettél be a Facebookra, akkor ezt megakadályozta egy üzenet, tájékoztatva arról, hogy tiltott terepre tévedtél. Képzeld el ugyanezt a jelenséget egy klasszikus telefonhívás vagy egy utcai beszélgetés keretei között, és máris meg fogod érteni, milyen szörnyűséges egy fejlemény ez.

A világ legnagyobb részén a személyes naplókat széleskörűen védik a törvények mindennemű lefoglalás és átkutatás ellen. Az ennél sokkal szenzitívebb számítógépeket azonban nem. Elvégre azon már akár egy rossz film egy példányát is tárolhatod.

Elveszett az ártatlanság vélelme is, köszönhetően a szerzői jogi ipar által kilobbizott kötelező adatmegőrzési és más hasonló jellegű törvényeknek, melyek révén megelőző jelleggel naplózzák minden beszélgetésünket mindenkivel, annak minden részletét és módját arra az esetre, ha majd később kiderülne, hogy a szerzői jogi iparnak egyébként nem tetszett, amit beszéltünk.

Nincs már jogunk ahhoz sem, hogy a törvényeket az erre felhatalmazott hivatalos szervek tarttassák be: a szerzői jogi ipar ugyanis sikeresen lobbizott olyan törvényekért is, amelyek révén megkerülhetik az idegesítően lassú és körülményes bírósági eljárásokat és más hasonló úri huncutságokat, közvetlenül kényszerítve rá a kereskedelmi monopóliumaikat például veszedelmes, egyedülálló anyukákra. Ezt a lehetőséget eleve kifejezetten a fent említett adatmegőrzéssel kombózva tervezték használni.

Tudtad, hogy a szerzői jogi ipar internet-szolgáltatókat is beperelt annak érdekében, hogy rákényszeríthesse őket lehallgató- és cenzúrázóeszközök telepítésére és használatára? A lehető legmélyebb szinten, effektíve egy egész ország lehallgatására és cenzúrázására szerezve felhatalmazást? És itt most még csak nem is az NSA-ról vagy a GHCQ-ról beszélünk, hanem egy tökkelütött iparról, amely keresztes hadjáratot folytat a gonosz ügyfelei ellen.

És ez csak néhány kiragadott példa volt. Bőven akad még több is.

És mindezeket az alapvető, létfontosságú szabadságjogokat egy átkozottul ostoba és hanyag üzleti feltevés miatt vesztettük el, amely ráadásul alapjaiban hamisnak is bizonyult (olyannyira, hogy éppen az ellenkezője az igaz). Ez nem egyszerűen csak lelombozó – vérforralóan felháborító.

Rick_Falkvinge_39x130A szerzőről: Rick Falkvinge a TorrentFreak rendszeres cikkírója, kéthetente osztja meg a gondolatait az olvasóikkal. A Svéd – az első – Kalózpárt alapítója, whiskey-ínyenc és alacsonyan szálló motorbicikli-pilóta. Saját blogot vezet – Falkvinge.net – az információpolitikáról. Twitteren itt követheted, és itt hívhatod meg előadónak.

Forrás: TorrentFreak

Advertisements
Kategória: Kommunikáció, Politika, Társadalom
Címke: , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s