Nem, nincs jogod a véleményedhez

Szerző: Patrick Stokes

Az ABC népszerű Kérdezz-felelek műsora a vélemények körül forog - de nem minden vélemény egyenértékű. - ABC TV

Az ABC népszerű Kérdezz-felelek műsora a vélemények körül forog – de nem minden vélemény egyenértékű. – ABC TV

Legalább két dolgot igyekszem megtenni a diákjaimmal minden tanévben legalább egyszer. Először is, “filozófusoknak” szólítom őket. Ez talán egy kissé furcsa, de remélhetőleg ösztönöz az aktív tanulásra.

Másodszor, mondok valami ilyesmit is: “Biztosan hallottátok már azt a kifejezést, miszerint ‘mindenkinek joga van a véleményéhez’. Talán ti magatok is használtátok már, talán hogy elkerüljetek egy vitát, vagy épp hogy lezárjatok egy már folyamatban lévőt. Nos, onnantól kezdve, hogy beléptek ebbe a helyiségbe, ez a frázis érvényét veszti. Nem, nincs jogotok a véleményetekhez. Csak ahhoz van jogotok, ami mellett érvelni tudtok.

Hogy ez kissé durva? Talán tényleg az, de minden filozófiatanár tartozik a diákjainak azzal, hogy megtanítsa őket arra, hogyan kell felépíteni és megvédeni egy érvelést – és felismerni azt is, ha egy álláspont védhetetlenné vált.

A legnagyobb baj a “jogom van a véleményemhez” kártyával az, hogy túlságosan is gyakran igyekeznek mentegetni vele olyan nézeteket, amelyeken már régen túl kellett volna lépni. Gyakorlatilag azt üzenik ezzel, hogy “azt mondok vagy gondolok, amit csak akarok” – és ezáltal egyben azt is, hogy tiszteletlenséget követ el mindenki, aki ennek ellenére is vitatja a szóban forgó állítást. Ez pedig egyben azt a hamis képzetet is táplálja, miszerint a laikusok és a szakértők meglátásai is egyenértékűek, egyre jobban mérgezve ezzel a közbeszédet.

De kezdjük az elején: mi is egy vélemény?

Platón különválasztotta a véleményt, avagy közkeletű vélekedést (doxa) és a biztos tudást; ebből a megkülönböztetéstől a mai napig is biztonsággal kiindulhatunk: ellentétben például az “1 + 1 = 2” vagy a “négyszögletes kör nem létezik” állításokkal, a véleményt mindig jellemzi valamennyi szubjektivitás és bizonytalanság. A “véleményeknek” pedig igen széles skálája ismeretes, az egyszerű személyes ízléstől vagy preferenciától erkölcsi vagy politikai kérdésekről alkotott meglátásokon át egészen a szaktudásra alapozott jogi vagy tudományos nézetekig.

E három véleménykategóriából az elsővel – az ízléssel – értelemszerűen nem lehet vitatkozni; ostobaság lenne például azt sulykolni, hogy az eperfagyi jobb, mint a csokis. A baj csak az, hogy láthatólag néha a második vagy a harmadik kategóriába sorolható véleményeket is hajlamosak vagyunk összemosni az elsővel. Talán ezért is (bár kétségkívül nem csak ezért) gondolják úgy lelkes amatőrök, hogy jogukban áll vitatkozni klímakutatókkal és immunszakértőkkel és elvárni, hogy “tiszteletben tartsák” a véleményüket.

Meryl Dorey az Ausztrál Oltási Hálózat vezetője, amely szervezet azonban nevével ellentétben épphogy vehemensen ellenzi az oltásokat. Ms. Dorey semmiféle orvosi képesítéssel nem rendelkezik, de arra hivatkozik, hogy ha Bob Brown hozzászólhat az atomenergiához annak ellenére is, hogy ő maga nem tudós, akkor ő, Meryl Dorey is hozzászólhat az oltásokhoz. Senki nem feltételezi azonban azt, hogy Dr. Brown atomfizikai szaktekintély lenne, és nem is az a dolga, hogy magához az atomtudományhoz szóljon hozzá, hanem csak az, hogy az ezzel kapcsolatos politikai lépéseket kommentálja.

Akkor tehát mit is jelent az, hogy “mindenkinek joga van a véleményéhez”?

Ha ez alatt csupán azt értjük, hogy senkinek sincs joga meggátolni az embereket abban, hogy azt gondolják és mondják, amit csak akarnak, akkor ez az állítás természetesen igaz, ha mégoly triviális is. Valóban nem gátolhat meg senki abban, hogy azt hajtogasd, hogy az oltások okozzák az autizmust, teljesen függetlenül attól, hogy hányszor lett már megcáfolva ez az állítás.

Ha azonban azt érted alatta, hogy jogod van ahhoz, hogy potenciálisan igaz teóriaként vegyék fontolóra a nézeteidet, akkor az állítás már nyilvánvalóan hamis. És az állításnak ezt a két különböző értelmezését is igen gyakran hajlamosak összemosni.

Az ABC Mediawatch műsora egy alkalommal például keményen elmarasztalta a WIN-TV Wollongongot amiatt, hogy egy kanyaró-járványkitörésről készített beszámolójukban megszólaltatták – igen, kitaláltad – Meryl Dorey-t is. Mi több, egy nézői panaszra a WIN még azt is válaszolta, hogy a beszámoló “pontos, méltányos és kiegyensúlyozott volt, egyaránt bemutatva úgy az orvosszakértők, mint a témával foglalkozó egyéb csoportok nézeteit is.” Ez azonban azt sugallja, hogy a releváns szaktudás a legkevésbé sem szükséges feltétele a témához való hozzászólásnak. Ismétlem: ez még rendben is lenne akkor, ha csak a tudománnyal kapcsolatos politikai lépéseket tárgyalnák. Itt azonban az úgynevezett “vita” magáról tudományról szólt; ilyen esetben pedig az “egyéb csoportoknak” egyszerűen nincs jogos követelésük műsoridőre és megszólalási lehetőségre.

Jonathan Holmes, a Mediawatch műsorvezetője még ennél is nyersebben fogalmazott: “Vannak bizonyítékok és vannak sületlen marhaságok” – és egyetlen riporternek sem kötelessége a komoly szakvéleményekkel egyenrangúként kezelni a sületlen marhaságokat.

Papírforma szerint érkezett erre az oltásellenes mozgalmak válasza is: Ms. Dorey a Mediawatch oldalán azzal vádolta az ABC-t, hogy “nyíltan felszólított egy tudományos vita cenzúrázására.” Ez a válasz pedig megint csak összekeveri a “nem veszik komolyan a véleményemet” a “nem engedik, hogy egyáltalán véleményem legyen és hogy azt hangoztassam” esetével. Avagy, Andrew Brown szavaival élve, “összetéveszti a vita elvesztését a vitához való jog elvesztésével.” Itt is a véleményhez való “jog” két különböző értelmét mosták össze.

Legközelebb tehát, amikor valaki kijelenti, hogy márpedig joga van a véleményéhez, kérdezd meg tőle, hogy ugyan miért is gondolja ezt. Ha mást nem is érsz el vele, talán sikerülhet némileg értelmesebb mederbe terelni így a beszélgetést.

Patrick Stokes további írásai itt olvashatóak: A bátorság etikája

Forrás: The Conversation

Advertisements
Kategória: Kommunikáció, Politika, Társadalom, Tudomány
Címke: , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s