Szerzői jogi monopólium, avagy a szabadság nyelvezete

Szerző: Rick Falkvinge

Riasztóan jól eltalált sok mindent George Orwell, de az egyik legfontosabbat ezek közül gyakran még csak észre sem veszik. Ez pedig a beszélt nyelvünkkel kapcsolatos; a nyelvünk ugyanis alapjaiban határozza meg a valóság-érzékelésünket – hogy hogyan és milyennek látjuk a problémákat (hogy milyen problémákat látunk egyáltalán), miként kommunikáljuk és hogyan oldjuk meg azokat. Legyen bár szó lopásról, szellemi tulajdonról vagy információ és kultúra megosztásáról, a háború alapvetően mindig a szavak és a nyelvezet frontján dúl.

Egyre jobban hasonlít a világunk George Orwell “1984” c. könyvére, részben kiegészítve még egy kicsit Aldous Huxley Szép új világával is. Az 1984 egyik központi témája az újbeszél nyelv, amely bár soha nem kerül igazán reflektorfénybe a történetben, de mégis áthatja az egészet.

copyright-brandedAz újbeszél alapkoncepciója elég egyszerű: gyomláljuk ki a nyelvből a szabad gondolkodással és a hatalom megkérdőjelezésével, lázadással kapcsolatos szavakat és kifejezéseket, és így – megfelelő szavak híján – az emberek majd meg sem tudnak fogalmazni már többé ilyesféle gondolatokat. Amivel pedig egyben biztosítottuk a vezetőik iránti teljes hűségüket is.

A könyv egyik jelenetében arról olvashatunk, mekkora fejtörést okoz a fordítóknak a Függetlenségi Nyilatkozat lefordítása óbeszélről (az eredeti angol nyelvről) újbeszélre: újbeszélben ugyanis ezt a dokumentumot egyszerűen nem lehet megfogalmazni. Erre Orwell külön ki is tér a függelékben: amíg vannak szavaink a lázadásra, az önálló, szabad gondolkodásra és az egyéni véleményalkotásra, addig a társadalom előbb vagy utóbb mindig leráz majd magáról minden zsarnokot.

Ez pedig azért fontos, mert mi magunk is folyamatosan alakítjuk és formáljuk a saját társadalmunkat a szavainkkal – a társadalmunk pedig meghatározza, hogy mi számít problémának, és azt is, hogy azt hogyan kell megoldani. Technikai irányultságúaknak különösen érdemes tudatosan odafigyelniük erre, mivel a technikailag precíz fogalmazás önmagában még nem elég. A szavaknak megvan a maguk értéke és jelentősége; vannak pozitívak, semlegesek és negatívak. Vannak többjelentésűek. Vannak, amelyek jó érzésekkel töltenek el, míg mások inkább kellemetlenek. Minderre pedig azért kell nagyon odafigyelni a netes szabadságjogokról és a kultúráról folytatott diskurzusokban is, mert ezen áll vagy bukik minden: hosszú távon az fogja megnyerni a háborút, aki meghatározza a szavakat.

Nem véletlenül ismételgeti olyan fáradhatatlanul a szerzői jogi ipar sem a megtévesztő “szellemi tulajdon” kifejezést, és próbálnak rávenni másokat is annak a használatára. Ezzel is igyekeznek meghatározni a szerzői jogi monopóliumot: rávenni az embereket arra, hogy tulajdonként gondoljanak a monopóliumukra. A tulajdon ugyanis egy pozitív szó és természetszerűleg következik belőle egyben az is, hogy aki megsérti a monopóliumukat, az lop – mivel lopni annyi, mint megsérteni mások tulajdonjogait. Soha ne kövesd el tehát azt a hibát, hogy ezt a kifejezést használod. Még véletlenül sem.

A saját fogalmazásmódunk és világ-meghatározásunk elterjesztésének azonban nem feltétlenül az a legjobb módja, ha mindig “kijavítunk” másokat – ez inkább csak otrombaságként hatna. Sokkal célszerűbb ehelyett inkább következetesen, kitartóan és fáradhatatlanul a saját szavainkkal és kifejezéseinkkel beszélnünk és fogalmaznunk mindig és mindenkor, folyamatosan meghatározva így a net nemzedékének világát – a saját világunkat – a saját látásmódunk szerint, kizárva így a szerzői jogi ipart annak az alakításából.

Minden alkalommal, amikor az ellenség kifejezéseit használod, hozzásegíted őket a jogaid felszámolásához. Amikor azonban a saját világnézetünket meghatározó kifejezéseket használsz, akkor a netes nemzedéknek segítesz megőrizni a szabadságjogait. Az emberek pedig öntudatlanul is elkezdik majd átvenni a kifejezéseidet. Aminek egész nyugodtan örülhetsz magadban, de ne tedd szóvá, ne mutass rá; az megint csak otrombaság lenne.

Íme pár példa, amire különösképp oda kell figyelni:

Szerzői jogi ipar (Copyright industry) – használd mindig ezt a kifejezést a filmipar/zeneipar helyett. Ez ugyanis a kulturális ökoszisztémán élősködő, abban semmiféle hasznos szerepet be nem töltő, monopolista közvetítőket állítja reflektorfénybe, akik iparosították a monopóliumaikért való lobbizást és ebből harácsolnak össze maguknak óriási vagyonokat. Jó ragadós kifejezés ez, érdemes élni vele.

Tudás- (vagy információ-) és kultúramegosztás – használd mindig ezt a “fájlmegosztás” helyett. A “fájlmegosztás” ugyanis egyrészt sokaknak már túl technikai kifejezés, és nem is közvetíti kellőképpen a folyamat érdemeit. A “tudás- és kultúramegosztás” azonban – amellett, hogy technikailag is abszolút korrekt – már egy teljesen közérthető és alapvetően pozitív csengésű szókapcsolat. Tudás és kultúra megosztását soha nem szabad büntetni – épphogy jutalmazni illene.

Szerzői jogi monopólium (Copyright monopoly) – soha ne használd csak úgy önmagában a “szerzői jog” kifejezést, mivel azzal csak megerősítenéd azt a képzetet, miszerint az valóban egy önálló jog lenne (mint például a szólásszabadság joga), nem pedig az, ami valójában: egy monopólium. Kissé ugyan körülményes kifejezés, de egyelőre mégis szükséges annak tudatosítása érdekében, hogy a szerzői jogi monopólium bizony valóban nem más, mint egy monopólium. Gondosan kösd össze tehát mindig a fogalmat az igazi természetével, hogy azok is megláthassák, akik elől eddig sikeresen elrejtették.

Szabadalmi monopólium – lásd eggyel feljebb.

Ipari protekcionizmus – soha ne mondd azt, hogy “szellemi tulajdon”; ez abszolút öngól, és olyan jogi fogalmakat ránt egybe, amelyeknek valójában semmi közük egymáshoz. Helyette használd inkább az “ipari protekcionizmus”-t, mivel ezzel nevezed valóban nevén a dolgot, lévén pontosan erről van szó és nem másról – amit csak még jobban kihangsúlyoz a “protekcionizmus” erősen negatív felhangja.

Legyártás – nem “töltünk le” semmit. Ez ugyanis azt sugallja, mintha valahogy “elvennénk” valakitől valamit, és ez máris rossz felé tereli a gondolatokat. Holott valójában itt mindössze annyi történik, hogy az ember saját eszközök és alapanyagok felhasználásával állít elő (vagy készít, legyárt) magának másolatokat valamiből – ez pedig egy teljesen legitim eljárás, amit azonban a szerzői jogi monopólium mégis igyekszik korlátozni. Ha nem tudod önmagában kiemelni a “tudás- és kultúramegosztás” folyamatát, akkor ugyanígy mondhatod azt is, hogy “amikor az emberek saját példányokat állítanak elő maguknak információs- és kulturális anyagokból”.

Digitális jogtiprás (Digital Restriction Mechanisms) – ez az ún. “digitális jogkezelés” (DRM) igazi arca, nevezd hát nevén, ha beszélned kell róla: digitális jogtiprás. (Az angol verzióhoz: egyesek megtartják a “Management” szót a mozaikszó M betűjéhez, de ez alapvetően egy pozitív szó, ami nyomban fel is hígítja a “Restriction” (“korlátozás”) negatív jellegét; ezért is érdemes inkább a “Digital Restriction Mechanisms” formulát használni helyette.)

Lehetne hozni még számos további példát, de kezdetnek ennyi is megteszi. Mindig jusson eszedbe, hogy azé a nyelv, akié a definíció; gondosan válogasd meg a szavaidat, mérlegeld, hogyan alakítják és definiálják az éppen tárgyalt problémákat a felhasznált nyelvezet finomságai.

Rick_Falkvinge_39x130A szerzőről

Rick Falkvinge a TorrentFreak rendszeres – kétheti – szerzője, a svéd (az első) Kalózpárt alapítója, whiskey-ínyenc és alacsonyan szálló motorpilóta. Blogjában, a Falkvinge.neten az információpolitikára összpontosít.

Forrás: TorrentFreak

Reklámok
Kategória: Kommunikáció, Politika, Pszichológia, Társadalom
Címke: , , , , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s