Tények és tévhitek vallásról és szekularizmusról

Szerző: Dave Niose

Időnként még intelligensebb emberek is hajlamosak valótlan állításokat átvenni és továbbadni vallásról és ateizmusról. Jelen poszt válasz Thomas G. Plante, Ph.D., ABPP Do we need religion to be ethical? (=”Szükségünk van-e vallásra az etikus viselkedéshez?”) c. írására.

- Gyerünk nagyi, képzeld csak el; "Nincs pokol odalent, csak az ég odafent" (John Lennon: Imagine) / - Jól van, jól van, de aztán ne csodálkozz, ha embereket kezdek öldösni.

– Gyerünk nagyi, képzeld csak el; “Nincs pokol odalent, csak az ég odafent” (John Lennon: Imagine) / – Jól van, jól van, de aztán ne csodálkozz, ha embereket kezdek öldösni.

Thomas Plante, PhD, legutóbbi posztjában sajnos több olyan közkeletű állítást is elismétel vallással és szekularizmussal kapcsolatban, amelyek egész egyszerűen tévesek és valótlanok. És bár kétlem ugyan, hogy Plante-nak ténylegesen szándékában állt volna becsmérelni az ateistákat, végeredményben mégis sikerült így tennie. Leginkább aggasztó pedig az egészben az, hogy e kijelentéseket nem egy tájékozatlan valaki tette, hanem egy értelmes, művelt, tanult ember.

Plante ugyanis nem kevesebbet jegyez meg csak amúgy mellékesen, mint hogy a vallásos emberek “jobb állampolgárok” és “jobban viselkednek”. Mi több, bármiféle hivatkozás vagy forrásmegjelölés nélkül állítja még azt is, hogy “Különböző felmérések egybehangzóan igazolták, hogy a vallásos emberek körében kevesebb a bűnelkövető, a házasságtörő, az alkoholista és a felelőtlen nemi életet élő”.

Más szóval tehát Plante világképe szerint ha az ember nem vallásos, attól még lehet ugyan jó, de általánosságban véve kevesebb az esélye erre, és több a fent említett nemkívánatos dolgokra. Merész állítás, amely azonnal védekezésre is kényszeríti az ateistákat. (Képzeld csak el, mi történne, ha bármely más kisebbségi csoporttal szemben fogalmazná meg valaki ugyanezeket az állításokat.) És pontosan az ilyen kijelentések miatt néz ferde szemmel sok amerikai az ateistákra és más nem-hívőkre.

Szerencsére azonban – az ateisták, agnosztikusok és szekuláris humanisták szerencséjére – egész egyszerűen nincs tényszerű alapja Plante azon állításának, miszerint “Különböző felmérések egybehangzóan igazolták” volna, hogy az ateisták hajlamosabbak lennének bármiféle antiszociális viselkedésre. Vegyük csak például a Sociology Compass 2009. márciusában leközölt, tudományos cikkét, amely részletekbe menően vizsgálja a Plante által említett tárgyköröket. A cikk címe “Atheism, Secularity, and Well-Being: How the Findings of Social Science Counter Negative Stereotypes and Assumptions” (=”Ateizmus, szekularizmus és jólét: a társadalomtudomány eredményei megcáfolják a negatív sztereotípiákat és előítéleteket”), szerzője pedig Phil Zuckerman a Pitzer College-ről – aki ráadásul, Plante-tal ellentétben, megjelöli a forrásait is: több különböző, a témában végzett alapos, részletes és átfogó felmérésre hivatkozik.

Zuckerman vallásos és kevésbé vallásos országok adatait elemezte és hasonlította össze, valamint – külön érdekesség – az Egyesült Államokon belül a vallásos (“Biblia-övezet”) és a kevésbé vallásos államok adatait. Ezúton is bátorítok mindenkit arra, hogy maga is mélyedjen el Zuckerman tanulmányában a fenti linken keresztül – addig pedig álljon itt belőle kedvcsinálónak csak néhány érdekesség a sok közül:

Bűnözési adatok:

Zuckerman négy különböző felmérés eredményeire hivatkozva állapítja meg, hogy “a szekuláris országokban ténylegesen alacsonyabb a bűnözés szintje, mint a vallásosabb országokban, ahol széles körben elterjedt az istenhit.” Megjegyzi még azt is, hogy “a világ 50 legbiztonságosabb városának szinte mindegyike nem-vallásos ill. kevéssé vallásos országokban található.”

Ugyanezt a mintát figyelhetjük meg az Egyesült Államokon belül is: a hivatalos statisztikák számai is egyértelműen igazolják, hogy jellemzően a legvallásosabb államokban – így például Louisianában és Alabamában – követik el a legtöbb gyilkosságot, míg a legszekulárisabb államok – így például Vermont és Oregon – jellemzően a legbiztonságosabbak is egyben.

És ez az összefüggés nem csak a gyilkosságok viszonylatában áll fenn; általában véve minden más erőszakos bűncselekmény is jóval gyakoribb a vallásosabb államokban. Mi több, rámutat emellett Zuckerman még arra is, hogy az amerikai börtönpopuláción belül is rendkívül alacsony az ateisták aránya: mindössze 0,2%.

Család és házasság:

Az 1999-es Barna-felmérésre hivatkozva Zuckerman megállapítja, hogy az ateisták és az agnosztikusok körében ténylegesen alacsonyabb a válások aránya, mint a vallásos amerikaiak között.

Idézi továbbá egy másik, kanadai tanulmány azon megállapítását is, mely szerint a konzervatív keresztény nők lényegesen gyakrabban váltak családon belüli erőszak áldozatává, mint a vallásilag el nem kötelezettek.

Nemi élet

Plante ezirányú állítását is helyből megcáfolja egy 2009-es tanulmány, mely szerint a vallási ihletésű “szüzességi fogadalmat” tevő tinik esetében még nagyobb is az esélye a felelőtlen (védekezés nélküli) nemi életnek, mint az ilyen fogadalmakat nem tevők körében.

További érdekességek:

Boldogság: Jellemzően a világ legszekulárisabb országainak lakói bizonyultak a legboldogabbnak.

Önzetlenség: Fejenkénti bontásban jellemzően a szekuláris – így például a skandináv – országok adakoznak a legtöbbet és támogatják a leginkább a szegényebb országokat. Idézi továbbá Zuckerman két olyan tanulmány eredményeit is, melyek szerint a Holokauszt során az ateisták hajlamosabbak voltak menedéket adni az üldözött zsidóknak, mint a hívők.

Értékek és világlátás: Több különböző tanulmány eredményei alapján mutatja ki Zuckerman azt is, hogy a hívőkhöz képest az ateisták és agnosztikusok körében lényegesen ritkább a nacionalizmus, rasszizmus, antiszemitizmus, dogmatizmus, etnocentrizmus és az autoritarianizmus. A szekularizmus emellett kéz a kézben jár a minőségi oktatással is. Az ateisták emellett sokkal inkább kiállnak a női egyenjogúság, valamint a homoszexuálisok jogai mellett is – miközben a vallásos egyének sokkal inkább hajlamosak támogatni a kínzás állami szintű (katonai, rendőri és más hasonló jellegű) alkalmazását.

Lehet persze szemezgetni a különböző tanulmányok és felmérések eredményei közül, hogy jobb színben tüntessük fel a vallást – és jelen cikknek sem célja a szekularizmus erkölcsi felsőbbrendűségének bizonyítása. Azt azonban mindenképp szándékomban állít jelezni vele, hogy se Plante-nak, se senki másnak sincs semmiféle valós alapja olyan állítások megtételére, miszerint “Különböző felmérések egybehangzóan igazolták”, hogy a vallásosság általában véve jó hatással van az emberi társadalmakra. Épp ellenkezőleg: a tényadatok túlnyomó többsége épp azt mutatja, hogy a vallásosság kifejezetten rossz hatással van a társadalom általános egészségére éppúgy, ahogy az egyes emberek erényeire is.

Plante becsületére legyen mondva, elismeri azért azt is, hogy azért nem feltétlenül elengedhetetlen alapfeltétele a vallásosság az etikus viselkedésnek. Ennek ellenére azonban egészében véve mégis azt próbálta bizonygatni (burkoltan kritizálva ezáltal egyben a szekularizmust is), hogy a vallásosság jó és hasznos – ezt azonban a tények a legkevésbé sem igazolják. És bár valószínűleg a legtöbb ateista sem vitatná azt az állítását, miszerint egyes embereket egyes esetekben valóban jobb irányba téríthet a vallásosság, és talán még azzal sem, hogy ezt néha még a vallási intézmények is elősegíthetik, de ez még nem ad felmentést az ateistákkal, agnosztikusokkal és szekuláris humanistákkal kapcsolatos – és velük szemben előítéletet gerjesztő – téveszmék és valótlanságok terjesztésére.

57765-80049David Niose legújabb könyve: Nonbeliever Nation: The Rise of Secular Americans (=”Nemhívő Nemzet: A szekuláris amerikaiak felemelkedése”). Megrendelhető itt.

Dave a Facebookon és a Twitteren. A cikk jogai David Niose-nál, a rajzéi pedig az atheistcartoons.com-nál

Forrás: Psychology Today

Advertisements
Kategória: Pszichológia, Társadalom, Tudomány, Vallás
Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s