Rajong a drogellenes háborúért a mexikói drogkartell-vezér

Ez most nem saját írásom, hanem a Rational Public Radio egy általam érdekesnek talált cikkjének a fordítása. Az eredeti, angol nyelvű cikk itt érhető el.

El ChapoJoaquin “El Chapo” Guzman, akinek nettó magánvagyonát a Forbas egymilliárd dollár fölé becsülte, nyilvánosan mondott köszönetet az Egyesült Államok kormányának a “drogellenes háborúért”.

A Sinaloa Kartell vezetője kellőképpen ravasz és őszinte is ahhoz, hogy tudja, kizárólag az USA drogellenes háborújának köszönheti a vagyonát.

“George Bush, George Bush Jr., Ronald Reagan, de még El Presidente Obama nélkül se válhattam volna soha ilyen veszettül gazdaggá, mivel egyikük sem volt elég tökös ahhoz, hogy szembeszálljon azokkal a pénzeszsákokkal, akik továbbra is illegalitásban akarják tartani ezeket a cuccokat. Úgyhogy ezennel mondom tiszta szívemből, a lehető legőszintébben, hogy Gracias amigos, mert nektek köszönhetek mindent – a vagyonomat és az egész birodalmamat.”

A teljes történet itt olvasható (Huffington Post, angol).

(El Chapo egy további kijelentése az egyik hadnagya tolmácsolásában (a fenti link utolsó bekezdéséből): “Bárki is találta ki ezt az egész drogellenes háborút, legszívesebben szájon csókolnám, megráznám a kezét és meghívnám egy pezsgős-kaviáros lakomára. A drogellenes háború a legjobb dolog, ami valaha is történt velem. Ha valaha is úgy döntenek, hogy lefújják az egészet, úgy az bizony egy nagyon szomorú nap lesz számomra és a közeli barátaim számára is. És ha nem hiszel nekem, kérdezd meg azokat, akik a fejükkel a jégládákban végezték.”)

Gyanítom azonban, felesleges lenne abban reménykedni, hogy akár ez a nyilvános beismerés is észre térítené a fanatikus drogharcosokat; elvégre a hitük (“a drogok rossz dolgok, ezért a tiltásuk nyilván jó kell legyen”) páncéljuk eddig is tökéletesen sérthetetlennek bizonyult a valóság ezzel ellentétes irányú tényeivel szemben.

Pedig teljesen objektíven is kijelenthető, hogy a drogellenes háború csúfos kurdarcot vallott – éppúgy, ahogyan, ami azt illeti, minden más tiltás is. Az alkoholtilalom kapitális nagy bukás, ocsmányul csúfos kudarc volt. Egyáltalán semmivel sem szorította vissza a “démoni rum” gonosz és alantas hatásait, viszont annál nagyobb lendületet és üzleti lehetőséget adott az alvilágnak, óriási bűnszervezetek, masszív szindikátusok kibontakozását és felvirágzását segítette elő.

Hasonlóképp, a drogellenes háború sem számolta fel, de még csak nem is csökkentette a drogfogyasztás mértékét a társadalomban. A 12 év feletti amerikaik több, mint 40%-a ismerte el, hogy szívott már marihuánát – dacára annak, hogy az már 1937 óta tiltólistán van.

A drogellenes háború egyetlen igazi eredménye az, hogy jelentősen felhajtotta a tiltott drogok árát – ami pedig számos kellemetlen következménnyel járt. Először is, mivel a mesterségesen felhajtott árak tisztességes, legális munkabérből már szinte megfizethetetlenné váltak, ezért az USA-beli bűnelkövetések egy igen tekintélyes hányada olyan emberekre vezethető vissza, akik egyéb lehetőség hiányában már törvénytelen eszközökre adták a fejüket annak érdekében, hogy összeszedhessék “az anyagra” valót.

Még ennél is veszélyesebb azonban az, hogy ezáltal a bűnszövetkezetek nyeresége is az egekbe szökött. És míg például a sörszállítók és -forgalmazók már rég nem vívnak egymással pusztító háborúkat és rendeznek erőszakos leszámolásokat területi viták miatt, addig a drogdílerek és -forgalmazók annál gyakrabban csinálnak ilyesmit.

A Sinaola Kartell például különösen hírhedt az erőszakosságáról. A 2010-es év mintegy 11.000 kartelles gyilkosságainak egy igen tekintélyes hányada írható az ő számlájukra. Mi több, olyan kiterjedt és befolyásos szervezetté váltak, hogy (egy-két másik kartellel együtt) de facto átvették a hatalmat a mexikói kormány nagyobb egységei felett. E kartellek miatt nevezik sokan az USA déli szomszédját “befuccsolt államnak”.

Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy ez a mi (USA) döntésünk volt, mi adtuk ezt a hatalmat a kartellek kezébe. Ha leállítanánk a drogellenes háborút, a kartellek hatalma éppúgy szertefoszlana, hogy annak idején Capone-é és kortársaié is. El kell döntenünk, mi a rosszabb: az, ha nem büntetjük a drogfogyasztókat (akik így is, úgy is fogyasztani fognak, akár legális “az anyaguk”, akár nem), vagy ha milliárdokat szórunk az “El Chapo”-féle gyilkosoknak és az olyan terrorszervezeteknek, mint a FARC és a talibánok.

(Szintén egy passzus a Huffington Post fent linkelt cikke utolsó előtti bekezdéséből: “Ahelyett, hogy az elavult törvények modernizálásával nemes egyszerűséggel egy az egyben felszámolná El Chapo és a hozzá hasonlók üzletágát, és eközben még milliárdos adóbevételekre is szert tenne a drogok megadóztatásából (ahogyan tette azt az alkohol és a cigaretta esetében is), az Egyesült Államok kormánya inkább százmilliókat költ a saját farka kergetésére és ötmillió dolláros vérdíjat tűz ki (nemhivatalosan “élve vagy halva” jelleggel) El Chapo fejére.”)

Erről a témáról volt egy diskurzus a podcastunkban is, amibe itt hallgathatsz bele (angol).

A Rational Public Radio egy objektivista podcast és blog, az egyéni szabadság elnyeréséért és megtartásáért küzdő értelmes harcosok gyülekezőhelye.

Advertisements
Kategória: Politika, Társadalom
Címke: , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Itt szólj hozzá :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s